Hatékony termelés – Motivált dolgozók – a kettő ritkán jár együtt.
Amikor azonban felmerül a kérdés, hogy hogyan lehetne a dolgozókat jobb munkakedvre, elszántságra bírni, akkor a válasz legtöbbször: „Ilyen fizetés mellett?”
Manapság a fogyasztók elvárják, hogy a termékekhez megfelelő minőségben, mennyiségben, árban, időben jussanak hozzá. Ezen igények kielégítéséhez a vállalatoknak törekedniük kell a Just-in-time termelési rendszer kialakítására, melyben kulcs szerepet játszik az átállási idők minimalizálása. A SMED – Egyperces szerszámcsere – egy hatékony eszköz az átállási idők minimalizálására, amivel elérhető a rövid határidejű gyártás.
„„Ami mérhető, mérd meg, ami nem mérhető, tedd mérhetővé!” – Galileo Galilei, avagy hol folyik el a pénz?!
A híres matematikus, fizikus és csillagász e híres mondásának még ma is igen komoly az aktualitása. Aki erőforrásokkal gazdálkodik, annak tudnia kell, hogy az általa végzett tevékenység milyen hatást fejt ki vállalata szempontjából, legyen az termelési vagy karbantartási terület.
Önök alkalmaznak mérőszámokat a hatékonyság mérésére? Megfelelő az adatgyűjtés? A megfelelő területekre koncentrálnak?
Hogyan csökkentette tizedére egy élvonalbeli gépipari vállalat három év alatt a géphiba miatti kieső időt?
Az elmúlt években több TPM-mel kapcsolatos tanulmány jelent meg a hazai konferenciákon és a szaksajtóban [1, 2, 3, 4]. A kezdeti „van valami ilyesmi érdekesség is” jellegű cikkeket a részletesebb leírások és elemzések követték, de elsősorban elméleti alapon, illetve a külföldi szakirodalomra történő hivatkozások alapján.
A korai karbantartási rendszerekről (hibáig üzemelés, merev ciklusalapú- és műszaki diagnosztika alapú karbantartás) már a XX. sz. hetvenes éveire nyilvánvalóvá vált, hogy azok – bár más-más okok miatt – nem képesek megfelelni a termelés növekvő mennyiségi és minőségi elvárásainak [1].
A napokban kaptam ezt a levelet egy kedves kollégától:
„Megosztok veletek egy infót: nevessetek, sírjatok vagy bosszankodjatok. A vállalathoz érkezett egy amerikai ipse, biztosítási/biztonsági műszaki szakértőként. Megjelent munkaruhában, és feladata a vállalat tűzbiztonsági értékelése volt, kiemelten a villamos szekrények belső terének termovizsgálata, ezért érkezett ide az ígéret földjéről. Amikor aztán előkotorta az eszközeit a csapatom kis híján s…reült a meglepetéstől, mert egy "ezeréves sólyom" ócska termokamera, és egy nem különösebben színvonalas digi fényképezőgép volt valami U-alakúra hajlított vasra össze cicabajuszozva (az a műanyag gyorskötöző) és azzal kezdett szakérteni. Szándékomban állt megmutatni neki a saját, valóban korszerű termokameránkat, aztán hagytam a fenébe az egészet.”
Az iparág üzemeltető és karbantartó mérnökei a profitért folyó állandó és fokozódó harcban kulcsszereplővé lépnek elő. Kezükben tarják a termelést sújtó veszteségek zömét, megfelelő szemlélettel jelentős lépéseket tehetnek visszaszorításukért.
Az összeállítás bemutatja a veszteségek közül a hűtés- és klímatechnika számára a legfontosabbakat, és gyakorlati példákkal szemlélteti a lehetséges megtakarítási pontokat.
Az utóbbi időkben eluralkodó, egyes szakértők szerint előbb – utóbb a gazdaságba is eljutó válsághelyzet számos iparvállalatot, kollégát is közvetlenül érinthet.
„A világot nem a gonosz fogja elpusztítani, hanem azok, akik végignézik a gonoszságot, és nem csinálnak semmit!” – írta Albert Einstein. Habár a helyzet a hazai ipari szektorban nem ennyire súlyos, azért létezik egy érdekes jelenség, amelyről mindenképpen érdemes legalább elgondolkoznunk. A helyzet hasonlatos az eseményeket végignéző kibicéhez, a társasjátékot (főleg kártyázást) csak figyelő, a játékost néha kéretlen tanácsokkal ellátó személyéhez. Nem játszik, csak néz, lát és véleménye van. Nem is akar különösképpen játszani, mert éppen elég elfoglalt.
A minap egy nagyvállalatunknál tárgyaltam és a megbeszélés végén az együttműködés három lehetséges lehetőségét gondoltuk át.
A pénzügyi – gazdasági válság valamilyen módon mindnyájunkat érint. Az iparvállalatok új divatjelszava a takarékoskodás. Az erőforrások gondosabb felhasználása és általában a költések visszafogása jellemzi napjainkat.
A minap hallhattuk egy milliárdos magyar vállalkozó véleményét, miszerint a felzárkózáshoz 6-7 napos munkahét volna szükséges. A Szerző termelési tanácsadóként negyed évszázada járja az iparvállalatokat és véleménye merőben más.
A 2011 végén megkezdődött átfogó vállalatfejlesztési folyamat egyik fajsúlyos eleme a karbantartás korszerűsítése. A nagy hatékonysággal működő ipari cégek mindegyike kiemelt fontosságúnak tartja e területet.
A minap egy tárgyaláson tette fel a velem szemben ülő karbantartás vezető ezt a kérdést. Panaszkodott a vállalatvezetés és a „termelésütemezés” ötletszerű döntéseire, a gyakran egymásnak ellentmondó utasításokra, hogy a gépállapot-megóvás és fenntartás semmibe vétele ellehetetleníti a munkáját. Tervszerű karbantartásra esély sincs, a napok őrült tűzoltásában élnek.
Nemrégiben hallhattuk egy milliárdos magyar vállalkozó véleményét, miszerint a felzárkózáshoz 6-7 napos munkahét kellene. E sorok írója negyed évszázada járja az iparvállalatokat termelési tanácsadóként, és a véleménye merőben más.
A hazai ipart alapjaiban érintette a rendszerváltás. Az első években nagy múltú cégek sora szűnt meg. Vállalataink egy része fennmaradt, mert termelni kívánó tulajdonosok szerezték meg őket. Részben „multik”, részben erősödő hazaiak. Mások állami, önkormányzati tulajdonban maradtak.
Újabb cégek vágtak bele segítségünkkel a TPM-be!
Mindig örömmel adunk hírt arról, ha egy újabb hazai cég dönt úgy, hogy termelékenységét, hatékonyságát jelentősen növeli, és ezért belekezd a TPM bevezetésébe. Ezúttal három új projektről tájékoztatjuk Olvasóinkat.
A kisvárdai GE, a budapesti Continental Temic és a körmendi EGIS vezetősége a közelmúltban úgy határozott, hogy cégünkkel vezeti be a TPM-et.
1. Előszó
A XX. század utolsó két évtizedében számos, csodafegyvernek kikiáltott és betűszavakkal jellemzett technika, megközelítés között tűnt fel a TPM-nek nevezett rendszer. Alkalmazásával valóban megdöbbentő eredményeket értek el, emeljünk ki pusztán egyetlen tényezőt: a váratlan hibák száma a beszámolók szerint 80…99 %-kal csökken.
Mi a TPM? Hogyan működik? Mi a lényege? Milyen elemekből áll? Hogyan épül fel? Végül a legizgalmasabb kérdés: Mitől működik ennyire? Ezekre a kérdésekre igyekszik ez az összeállítás választ adni.
A változó környezet, amit a XV-XVII. század élővilágában az európai ember térhódítása okozott, élőlények sokaságának kipusztulásához vezetett. Százmillió évek alatt kifejlődött fajok tűntek a semmibe évtizedek alatt. A már csak az emlékekben élő állatok mellett azonban sikertörténetek sokaságával is találkozunk. Hasonló a helyzet a nemzetek, államok, de az ipar történetében is. A környezet változása minden esetben felborítja a kialakult egyensúlyt. Vállalatok, államok tűntek el, míg mások a jelentéktelenségből emelkedtek uralkodó szerepre. Vajon a jelen nagy változásában, a világgazdasági válságban melyek azok a stratégiák, amelyek a jövő nagyságához vezetnek, és melyek visznek a történelmi süllyesztőbe.
Bevezetés
A szerző negyed évszázados ipari tanácsadói tapasztalata során hazai és külföldi iparvállalatok százainak a munkájába tekinthetett bele. A látottak, hallottak alapján úgy véli, hogy még a legkorszerűbb elveket megvalósítani kívánó cégek szakemberei is számos termelési és karbantartási dogmában hisznek. A könnyen elkerülhető tévedések következményei milliárdok sokaságában mérhetők, ezért nem árt elgondolkozni róluk.
Az ICG Stádium Kft. főbb tevékenységei:
- Termelékenység fejlesztési tanácsadás (TPM, Lean, CMMS, …), változásmenedzsment
- Műszaki diagnosztika (termográfia, rezgésvizsgálat, szivárgásdetektálás, tengelykapcsolat-beállítás, kiegyensúlyozás, mozgásanimációs vizsgálat, lézeres ékszíjtárcsabeállítás)
- Karbantartás fejlesztési tanácsadás
- Képzések
- Rendezvényeink